„Ezen a Földön mindannyian látogatók vagyunk - Ha elmegyünk, magunk után, ki tudja, mit hagyunk Tanítsuk meg gyermekeinknek a szeretet dalát - Ahány ember annyiféle csodálatos világ." Bródy János

2015. július 31., péntek

Cymidium - Pink (Bulb)

Saját gyűjtemény

Erről az orchideámról még nem tudok sokat írni, mindössze annyit, hogy a cserépben látható gumó, egy úgynevezett "backbulb", amely az idősebb növények után marad vissza. Levelei már nincsenek, de újraültetéssel új növény nevelhető ki belőle. Ezt a gumót június végén ültettem el, orchideaföld és kókuszrost keverékébe, és légáteresztő cserépbe, még nem történt nála semmi változás. 

(Fotó: Google - képek)

Ilyen pink színű lesz egyszer. A szakirodalom azt mondja, hogy újrahajtástól számítva kb. két-három éven belül várható virágzás.

2015. július 30., csütörtök

Orchideák - Cymbidium

(Fotó: Google - Képek)

A gazdag virágzatú Cymbidiumok a hűvösebb helyiségek fantasztikus szoliter növényei. Mutatósak, elegánsak, szemet gyönyörködtetőek. 
E gyönyörű szép virágzatú növények botanikai fajai Délkelet-Ázsia, Japán, és Indonézia területein terjedtek el. A termesztésben leginkább elterjedt Cymbidium hibridek az átlagos szobanövényeknél nagyobbak és hidegháziak. 
A Cymbidiumok tartása nem okoz gondot, ha megfelelő helyet tudunk biztosítani számukra. Nyáron szabad levegőn, kertben, vagy teraszon tartsuk, ahol bőven éri őket a napsugár, ősszel egészen addig kint maradhatnak, amíg az éjszakai hőmérséklet 5-7 fokig süllyed, télen válasszunk nekik hűvös, de világos helyet, pld. egy világos lépcsőházat, vagy egy fűtetlen szobát. Az egész évben szobában tartott Cymbidium nem virágzik. Téli hőmérséklet igénye 10-12 fok.
A Cymbidium akkor egészséges, ha levelei világos, sárgászöldek, kemények és felállóak. Ha a levelek puhák, lekonyultak, és sötétebb zöldek, akkor az fényhiányra utal.
Átültetésre csak akkor van szükség, ha teljesen kinőtte a cserepét, és az új hajtás már nem fér el, ez akár 3-5 év is lehet. Válasszunk hosszúkás, stabil cserepet, hogy elkerüljük a növény felborulását. A legalkalmasabb az agyagcserép légáteresztő képessége miatt. Ne ültessük túlságosan nagy cserépbe, mert akkor nem fog annyira szépen virágozni.
Nyáron bőségesen öntözzük és tápoldatozzuk a Cymbidiumokat, augusztus végéig kéthetente, szeptembertől pedig virágzásindító tápoldattal, a virágzás megindulásáig. Télen spóroljunk az öntözéssel és a tápoldatozással is.

(Fotó: Google - Képek)

(Fotó: Google - Képek)

(Fotó: Google - Képek)

(Fotó: Google - Képek)

Phalaenopsis - Lila foltos (nagyvirágú)

Saját gyűjtemény

Ez a Phalaenopsis orchidea a Lila pöttyös orchideával egy időben került a gyűjteménybe, hasonlóan nagy virágait két száron hozza. Rendkívül hosszú ideig tartja a virágait, jelenleg is nyolc virág van egy szárán. Szintén át kellene ültetni, de sajnálnám ha lepotyogtatná a virágokat.

Saját gyűjtemény

A két hosszú szárán a sok virág, nem is fértek bele a képbe a bal oldali szár virágai. A jobb oldali száron sok bimbó volt még.

Ezen az orchideán is próbálkoztam beporzással, több virágon is ...
(Saját gyűjtemény)

... de mindössze csak egy magház fejlődött ki.
(Saját gyűjtemény)

Orchideák - A Phalaenopsis

Fotó: Google - Képek

A Phalaenopsis orchidea, más néven lepkeorchidea, az egyik legnépszerűbb orchideafaj a kereskedelemben. Eredeti élőhelyük Dél-Kína, Délkelet-Ázsia esőerdei, ezért kedveli a magas páratartalmat, a tápanyagban gazdag talajt és a szórt fényt.
A Phalaenopsis epifita (fán lakó) fajokhoz tartozik, melyek gyökerei a fák kérgébe kapaszkodik, a levegő páratartalmából és a fára hulló növényi maradványokból nyernek tápanyagokat, tehát nem élősködő.
Növekedési típus szerint az orchideák két csoportba sorolhatóak: 
A monopodiális növények, melyek csak egy irányba növekednek, leveleik egymással szemben két sorban állnak. (pld. Phalaenopsisok, Vandák)
A szimpodiális növények több, oldalirányú hajtásokat növesztenek, melyeken kialakulnak a tápanyagokat raktározó álgumók és a levelek. (pld. Cattleyák, Oncidiumok)
Tehát a Phalaenopsis monopodiális növekedésű növény, vastag, húsos elliptikus alakú levelei egymással szemben két sorban állnak. Egy egészséges növény akár tíz, vagy annál több levelet is növeszthet. Virágai a levelek tövéből kiinduló hosszú száron (egy, vagy több) csoportosan nyílnak.
Ez az orchideafaj a legkönnyebben tartható lakásban, jól érzik magukat keleti, vagy nyugati ablakban, vagy ablak közelében, ahol bőségesen éri őket fény, de a tűző napon leveleik megéghetnek.
A Phalaenopsis nem kedveli a túlöntözést, hetente öntözzük, de sose álljon alatta a víz, mert a gyökerei elrohadhatnak. Tápoldatozni elég kéthetente, enyhe tápoldattal.
A párás környezet biztosítására tehetünk tálcán vizet a növények alá, vagy reggelente spriccelhetjük lágy vízzel. Az élőhelyükön magas páratartalomhoz vannak szokva (70-80 %), de a kereskedelemben kapható hibridek jól alkalmazkodnak a lakásban létrehozható 50% körüli páratartalomhoz is.
Kétévente szükséges átültetni, a gyökerek növekedésének figyelembevételével, orchidea ültetőközegbe, mikor már a növény elvirágzott. Ha virágzó állapotban ültetjük át, akkor a virágokat és a bimbókat ledobhatja.
Az elvirágzott orchidea virágszárát ha nem vágjuk vissza teljesen, akkor új virágzásra késztethetjük a növényt.

Fotó: Google -Képek




Phalaenopsis - Lila pöttyös (nagyvirágú)

Ismét gyönyörű Phalaenopsisok kerültek a látókörömbe. Egyik bevásárló körutunk alkalmával megláttam a lehető legszembetűnőbb helyre kitett hatalmas virágú orchideákat. Sajnos nem tudtam két növény közül választani, de a drága Férjemre most is lehetett számítani, mint mindig - azt mondta, vigyük mind a kettőt... :-) így is lett. Egyszerre bővült a gyűjteményem egy lila pöttyös és egy lila foltos orchideával. Először nézzük a pöttyöst:

A tenyérnyi méretű virág. (Saját gyűjtemény)

Saját gyűjtemény

Ezen a képen látható a két nagyvirágú orchidea (a pöttyös és a foltos), valamint a virágok méretének összehasonlításaként mellettük van a Phalaenopsis kaleidoszkop orchidea.

Saját gyűjtemény

Gyönyörű, hatalmas virágai nagyon hosszú ideig vannak nyitva, van olyan áprilisban nyílt virág, ami még csak most kezd elnyílni, valamint folyamatosan öt-hat virág nyitva van rajta, és még mindig növeszt új bimbókat. Át kellene már ültetni, de még nem tudtam megtenni, sajnálnám, ha lehullanának a virágai.

Saját gyűjtemény

Ennél az orchideánál is próbálkoztam beporzással, a két virág közül egy sikerült is. 

Azóta növeszti a magházát.
(Saját gyűjtemény)

Vanda Coerulea

(Fotó: Google-Képek)

A növényről általában:

Az első találkozás egy Vandával egy laikus ember számára meghökkentő lehet, mivel általában csupasz gyökereivel, látványos virágaival csak egy dróthoz rögzítve lóg a levegőben. Ha elvarázsolt minket a lila, liláskék pöttyözött, vagy csíkozott mintázatú, elbűvölő virágszirom, akkor érdemes pár dolgot megfogadni a tartásukhoz.
Naponta érdemes a gyökerét permetezni, amelybe rendszeresen megfelelően hígított, inkább hígabb tápoldatot is fontos tennünk, valamint a heti egyszeri vízbemerítés szintén segít az egészséges léggyökerek kinevelésében, és persze a hosszantartó virágzásban.
Szobában tartva a 18-24 fok, valamint a napos, déli fekvésű ablak közeli hely az optimális számára. Nyáron amennyiben van rá módunk, kiakaszthatjuk a teraszra is, de közvetlen napsütés ne érje, mert levelei könnyen megégnek.
A Vanda alapfajokból a termesztésben gyönyörű, nagy virágú hibrideket hoztak létre.  Ennek a nemzetségnek a hibridjei nagyra nőnek, de néhányuk alkalmas arra, hogy az ablakpárkányon neveljük.
A fajok nagy része fán élő (epifita) életmódot folytat, erős, hosszú léggyökereket fejlesztenek, amelyek nedvességet és tápanyagot is fel tudnak venni. Felálló virágzati tengelye viszonylag nagy méretű, feltűnő színű, illatos virágokat hordoz. Kék virága miatt különösen népszerű a Vanda Coerulea.
Egy kifejlett, virágzó Vanda vastag, lelógó gyökereivel együtt nagyjából egy-másfél méter magas. Nagyméretű, és rendszeres gondozást igénylő kényes növény.
A Vanda számára legfontosabb a fény. Szereti a meleget, de mérsékeltházi körülmény között is jól fejlődik.


Saját gyűjtemény:

A Phalaenopsisok és a Dendrobium után gondoltam egy nagyot, és beszereztem egy Vanda Coerulea -Kultana blue orchideát. Sokat olvastam róla, hogy milyen nehéz a tartása, hogy állandó gondoskodást igényel, de próba szerencse... gondoltam. Már több hónapja megvan, szerencsére kedveli a helyét, a levelei is elkezdtek lassan növekedni, és két új, szép vastag léggyökeret is nevelget.

Saját gyűjtemény

Megérkezésekor... egy műanyag flakont találtam megfelelőnek az ideiglenes tartásához, melynek két oldalát kivágtam, hogy a levegő tudjon áramolni a gyökerek körül. Elhelyezése egy keleti ablakpárkányra esett, a többi orchidea mellé.


Saját gyűjtemény

Ugyan a keleti ablakon nem süt be túl sokáig a nap, mint látszik a Vandának ez is sok volt, levelei bepirosodtak, így kicsit beljebb kellett vennem az ablakpárkányról.

Saját gyűjtemény

Egy megfelelőbb tartási mód (mint a flakon), és felfüggesztésre került. A levelei visszazöldültek.

Saját gyűjtemény

Ezen a képen jól látszódnak az új gyökérhajtások.

Saját gyűjtemény

Felfüggesztve... itt már egyre hosszabbak az új gyökerek, és egy középen lévő léggyökér, kétfelé ágazva növekedésnek indult. A levelei nagyon lassan, de növekednek. Naponta egyszer-kétszer, hőmérsékletnek megfelelően, spricceléssel vizezem a gyökereit és a leveleit. Kéthetente tápoldatot is kap.

2015. július 28., kedd

Vanda típusú Orchideák

(Fotó: Google-Képek)

Virágüzletekben majdnem folyamatosan kaphatók a gyönyörű Vandák és rokonaik, az orchideák királynői. Gyakran felmerül a kérdés, hogy ezek az orchidea-csodák tarthatók-e lakásban? Erre nehéz válaszolni, mert ahány lakás, annyi típus.
A Vanda fajokról tudni kell, hogy a természetben a Himalája nyugati nyúlványaitól Délkelet-Ázsia monszunvidékein át Új-Guineáig találhatók meg. Meleget, fényt és magas páratartalmat követelő növények. Hazájukban a fák lombkoronájában élnek, onnan lógatják le erős, hosszú léggyökereiket, amellyel felveszik az esővizet és a tápanyagot. Eső gyakran éri őket, napjában többször is, de egy-egy zápor után hamar megszáradnak a meleg szellőben. Ezeket a körülményeket nehéz lenne egy lakásban utánozni, de erre nincs is szükség, hála az üzletekben kapható sokat tűrő hibrideknek. A nagy virágú, lilás-kék Vandák érzékenyebbek a páratartalomra, és a virágzásukhoz erős fény kell. A kisebb virágú színes Ascocendák, Vascostylisek már sokkal sikeresebben tarthatók lakásban is.
A szerteágazó, erős gyökérzetük miatt a tartásuk csak függesztve lehetséges, cserépbe ültetve egy idő után elhalnak a gyökerek, és ezzel együtt a növény is. 
A lakásban tartás megoldható, ha rendelkezünk világos, napfényes helyiséggel, ahol a páratartalmat is biztosítani tudjuk egy kis ultrahangos párásító berendezéssel, vagy bármely más módon. Mivel ültetőközeg nem veszi körül a gyökereket, így nincs közeg, ami a gyökerek körül nedvességet tartana, ezt nekünk kell pótolni rendszeres öntözéssel. A gyökereket mindennap permetezni szükséges, vagy 3-4 naponta be kell áztatni lágy vízbe.
Problémásabb a tartásuk, mint egy cserép páfránynak, és igényel némi odafigyelést, de virágzásukkal bőségesen meghálálják a gondoskodást. Érdemes megpróbálni!
Levélszerkezetük monopodiális növekedésű, egy növényszárból párosával, általában egymással szemben két sorban állnak, virágaikat a levelek hónaljából hozzák.
Általában léckosarakba rögzítve tartják őket, gyökereik szabadon lógnak a levegőben.
Magas páratartalom és fényigényüket különösen télen nehéz biztosítani számukra.
Szeretik a meleget, de mérsékeltházi körülmények között is jól fejlődnek. 

(Fotó: Google - Képek)

(Fotó: Google - Képek)

2015. július 27., hétfő

Phalaenopsis - Sárga lila középpel

Saját gyűjtemény

Nos igen, a gyűjtőszenvedély itt kezdődik. Ha már meglátom, megnézegetem, és nem tudok ellenállni egy szép orchideának... de, hát olyan gyönyörű. Igen, mind az.
Megtetszett benne a finom színösszhatás, ahogy a lila sejtelmesen oszlik szét a krémsárgában, és a kinézete... amikor felém hajlott a három ágával... A középsőn majdnem minden bimbó már ki volt nyílva, a két oldalsó ága tele volt bimbóval. 
Ez a virág kicsit kisebb méretű az átlagos orchideáktól, a cserepe is kisebb méretű, de nagyon egészséges, tele gyökerekkel, mutatós virágokkal, csakis gyűjteménybe való.

Saját gyűjtemény

Ezen a képen jobban látszik a színe, ahogy a lila és a sárga harmonizál egymással.

Saját gyűjtemény

Nem maradt hálátlan hozzám, a kétheti tápoldatozás és a párásított környezet hatására kinyitotta az összes virágát. Nem tudtam ellenállni, úgy gondoltam ezt az orchideát is megpróbálom beporozni, és sikerrel jártam.

Saját gyűjtemény

Ezen a képen most más szemszögből szeretném mutatni, hogyan látszódik a virágon, hogy a porzás sikeres volt. Korábban, már írtam előző orchideánál, hogy a szárán egyértelműen látszik, amikor a virág kicsit kezd elnyílni, a megtermékenyített virág szára zöld marad, amelyik sikertelen, az rózsaszínű, és lehullik. Viszont nem csak a virág szárán, hanem a virág elülső részén is látszódik a különbség. A két középső virágon történt a beporzás. A jobb oldali virág közepe sötét rózsaszínűre változott, mint a szára, és összecsukódott, ezért ez a virág nem fogant meg, míg a másik, a bal oldali virág közepe zöldes színűre változott, kissé nagyobb lett... ebből bizony magtok lesz.

Saját gyűjtemény

S, íme több hét után a magtok egyre vaskosabb és nagyobb lett. Ez a Phalaenopsis rövidebb ideig tartotta a virágait, bár az is lehetséges, hogy a magtok növesztésére fordította a növény az energiáját, mint látszódik, már alig van rajta két-három darab, melyek ugyancsak rövid idő alatt elnyíltak.

Saját gyűjtemény

A virágok elnyíltak, már csak a szépen fejlődő magtok maradt a száron, az átültetés pedig egyre sürgősebbé vált, mert a gyökerektől már alig látszott az ültetőközeg. 

Saját gyűjtemény

Ezen a képen jól látszik, hogy a növény tövénél egy pici tősarj is növekedett. Nagyon óvatosnak kellett lennem, hiszen vigyázni kellett a magtokra, illetve a pici tősarjra is, hiszen ebben a méretben még nagyon sérülékenyek. Ültetőközegként a már jól bevált orchideaföld, kókuszrost, sphagnum moha és fenyőkéreg keverékét használtam. Átültetést követően egy hétig nem locsoltam, csak párásítottam.


Phalaenopsis - Kaleidoszcop

Saját gyűjtemény

Ezt a különleges mintázatú Phalaenopsis orchideát nőnapi meglepiből kaptam. Nagyon hasonlít az egyik korábban meglévő orchideámra, csak annak nem fehér volt az alapja a lila mintázat alatt, hanem sárga. Ez az orchidea kisebb, és keskenyebb levelű, mint általában a többi Phalaenopsis orchidea. A virágaiból még csak négy volt kinyílva, az ötödik éppen kezdett nyitni...

Saját gyűjtemény

... és amikor már a végéig kinyitotta az összes "pillangóját". Nagyon hosszan virágzott, és a gyökerei is dúsan beborították a cserepét, biztos voltam benne, ha elvirágzik, akkor át kell ültetnem. 

Saját gyűjtemény

Ennél az orchideánál is próbálkoztam a beporzással, a két alsó virágnál. Ezen a képen jól látszik, hogy az alsó virág szára zöld maradt,  míg a felette lévőnek rózsaszínes a szára, tehát az biztos nem termékenyedett meg, le fog hullani. Igen, ez így is lett, de sajnos később, amikor már kezdett kifejlődni a magtok, akkor az is leesett, ez az orchidea most nem fog magtokot növeszteni.

Saját gyűjtemény

Az átültetéssel viszont igen csak igyekeznem kellett, mert időközben megjelent egy újabb virágszár. Az előző száron még volt két-három virág. Amikor már csak egy virág maradt, nem vártam tovább, óvatosan kibontottam az előző ültetőközegéből, és egy kicsivel nagyobb  cserépbe ültettem, orchidea földet keverve fenyőkéreggel, sphagnum mohával és egy kis kókusz rosttal. A következő egy hétig nem öntöztem, csak párásításként spricceltem.

Saját gyűjtemény

Az elvirágzott szárat körülbelül a feléig vágtam vissza, újabb virágzás reményében, a másik virágszár láthatóan jól érzi magát, nem viselte meg az átültetés, sőt azóta még ketté is ágazódott és tele van bimbóval.

Phalaenopsis-Püspöklila

Mint azt már korábbi oldalaimon - "Kezdetek" - is írtam, hogy orchideák közül először Phalaenopsis orchideám volt, mint a legtöbb hobbi orchideabaráttal egyetemben.
Sajnos a tapasztalatok hiánya, és egy költözés három orchideám életébe került, de a negyedik még a mai nap is él, és folyamatosan virágzik.

Saját gyűjtemény

Ez a kép akkor készült, amikor ajándékba kaptam ezt a szép püspöklila Phalaenopsis-t Anyák napjára, itt volt az első virágzása. Mikor elnyílt, átültettem orchideák számára készült ültetőközegbe. Ekkor még elég gyakorlatlan voltam, ezért nem ritkítottam a virágföldet, amit ma már másként csinálok. A másik tapasztalatlanságból elkövetett hiba, hogy orchideáknak ajánlott áttetsző kaspóba ültettem a növényt, ami sajnos nem eresztette át a vizet, ez később derült csak ki, hogy milyen problémákat okozott.

Saját gyűjtemény

Költözés után ez az orchideám volt az egyetlen túlélő, és a képen épp a másodvirágzása látható. A szállítás azért kissé őt is megviselte, a virágait rövidebb száron hozta, mint előzőleg.

Saját gyűjtemény

Ezen a képen már harmadszorra virágzik, a szárán ismét látszik, hogy rövidebb, mint kellene, de egy hős, túlélő növényről beszélhetünk, mert már hozza a következő virágszárát mindannak ellenére, hogy nem a legjobb környezetben él. Mint látható, itt még az áttetsző színű kaspóban van az orchidea. A rövid virágszárán túlmenően, a levelein is látszódott, hogy valami nem felel meg a növénynek, csak sínylődik a cserepében. Hiába öntöttem le a vizet minden locsolás után a kaspóból, vagy vártam meg, hogy kissé kiszáradjon, egyre csak rosszabb állapotba került.
Nagyon sajnáltam a még virágzó szárát, mert azt olvastam, hogy átültetni csak virágzás után érdemes, mivel lehullajthatja a virágait, de úgy gondoltam, hogy csak az átültetés segíthet. Óvatosan kivettem a kaspóból, és a földtől megszabadítva, ami elég nedves volt belül, tehát nem tudott rendesen kiszáradni, látszódtak a gyökerei, amik kb. 15 cm-es hosszúságúak voltak, de legalább 10 cm-esen el voltak rohadva. Szegény orchideának már ez volt az utolsó esélye, hogy túlélje. Az elrothadt gyökérdarabokat fertőtlenített ollóval levágtam, fahéjjal beszórtam, majd átlátszó orchideacserépbe ültettem. Készítettem neki kókuszrosttal gazdagított orchidea ültetőközeget, ebbe helyeztem a növényt. Szerencsére sikerült megmenteni, és még a virágait sem dobálta le.

Saját gyűjtemény

Ekkortájt már több Phalaenopsis orchideám lett újra, és elhatároztam magam, hogy megpróbálkozom a szaporításukkal. Sokat olvastam az interneten, hogy nem olyan bonyolult dolog, de majd a magok kikeltetése, az már egy kalandosabb folyamat lesz.
Ezen a képen két beporzott virág látható, kb. 2-3 héttel a beporzást követően. Az egyik (a rózsaszín szárú) sajnos nem "fogant" meg, ő le fog hullani, de a másik (zöld szárú) sikeresen megtermékenyített virág. A beporzást fogpiszkálók segítségével végeztem, óvatosan kiemeltem a porzókat, és az alatta lévő bibére helyeztem, miután kivettem a portokból. Mindig másik virágot szabad csak beporozni, saját magát nem.

Saját gyűjtemény

Újabb két hét elteltével már szépen látszódik a magtok kialakulásának folyamata. Mindeközben a másik virágszárát is növesztette.

Saját gyűjtemény

Újabb két hét után: a magtok egyre vastagabb lett, a virágszirmok a végén elszáradóban vannak, és úgy döntött még egy virágot is nyit ezen a száron.

Saját gyűjtemény

A beporzásos szaporítás mellett egy másik szaporítási eljárással is próbálkoztam, a keiki paszta  használatával, amely állítólag új növényt, vagy virágszárat növeszt a már meglévő virágszáron. A képen látható, hogy nekem virágszárat növesztett.

Saját gyűjtemény

Újabb két hét elteltével a második virágszár kibontotta virágait, a magház egyre vastagabb, és a növényen látszódik, hogy már teljesen kiheverte a rossz környezetbe való átültetést. Az átlátszó cserépen már észrevehetőek az új gyökerei, tehát erősen növekedésnek indultak. Az új virágszára már hosszabb, mint az előző kettő volt és több virágot is nyílik. 

2015. július 20., hétfő

Leander

Feltöltés alatt

Szerencsebambusz

A növényről általában:

Mint olvasataim alapján megtudtam a szerencsebambusznak semmi köze a bambuszhoz a szerencséhez pedig csak hit kérdése. 
Valójában a Fehérszélű sárkányfa a spárgafélék családjának sárkányfa (Dracanea) nemzetségébe tartozó növényfaj, az úgynevezett cserjeszerű dracénák egyike.
A szerencsebambusz tartása igen egyszerű, mindössze vízre van szüksége. Tarthatjuk vázában, vagy ha kerámia tállal együtt vásároltuk, vagy kaptuk akkor abban. Rendszeresen után kell tölteni a vizet, de ügyelni kell a víz minőségére, mert a klóros csapvizet nem szereti, levelei megsárgulnak és lehullanak tőle. A meleget kedveli, de tűző naptól óvni kell.
Cserépbe ültetve elveszíti korábbi kinézetét és a többi sárkányfához hasonló tömör levélrozettás alakot ölt.


Saját szerencsebambusz:

Bevallom nekem is nagyon tetszik ez a sokféle formában megjelenített növény, nagyon mutatós tud lenni virágcsokor között, vagy egy nagyon szép kaspóban, vagy kerámiában.
Én úgy hallottam, hogy az efféle szerencsehozó tárgyak, vagy növények csak akkor hoznak valóban szerencsét, ha nem mi magunk vesszük, hanem ajándékba kapjuk.


Valahogy úgy alakult, hogy éveken át nem kaptam ilyen bambuszt, majd egy nap megláttam ezt a szépséget és ajándékba kértem.
Itt már kb. fél éves, a kezdetben csak kis levélkezdemények voltak rajta. Majd elkövettem azt a hibát, hogy az ablakba raktam - mivel szereti a meleget - s ekkor alaposan megsárgultak a levelei, de valószínűleg időben eltettem onnan, mert nem hullajtotta le a leveleit, hanem inkább szépen vissza zöldültek. Azóta is nagyon jól érzi magát, szereti, ha időnként spriccelem vízzel, és kb. kéthetente tápoldatozom.

Amarillis

A növényről általában:

Az Amarillist, vagy lovagcsillagot holland termesztők kezdték először nemesíteni Argentínából és Mexikóból importált hagymákból a 18. század elején, és megszámlálhatatlan számú hibridjeinek hagymái ma is jobbára onnan, illetve Dél-Afrikából kerülnek a boltok polcaira, valamint a kertészetekbe. Virágzáshoz jó talajra és melegre is szüksége van.
Programozható növénynek is hívják, mert virágzását szabályozni lehet.
Ahhoz, hogy az amarillis virágában gyönyörködhessünk, pár dologra oda kell figyelnünk. 
Kemény, nagy méretű, jól fejlett gyökérzetű hagymát válasszunk hajtatásra. A gyökereket finoman egyengessük el, válasszuk szét. Ha nem ültetjük el azonnal, tároljuk jól szellőző, sötét, hűvös helyen, hogy megelőzzük a gombásodást. Az ültetés előtt néhány órával áztassuk a hagyma gyökerét (csak a gyökerét) kézmeleg vízbe. A hagyma nagyságától viszonyítva kétszeres méretű cserepet válasszunk az ültetéshez. Töltsük fel a cserepet harmadáig virágfölddel úgy, hogy a hagyma kétharmada a talajszint fölött maradjon és a hagyma ne érjen az edényhez. A földet csak egyszer öntözzük meg, és a cserepet tegyük meleg, sötét helyre, ahol a hagyma élettevékenysége megindul. A hagyma csúcsán megjelennek a levelek. Ha a virágszár is megjelenik és 15-20 centiméteresre nyúlt, következhet az intenzív öntözés, hetenként egyszer tápoldattal is (foszforigényes). A virágzáshoz a jó talajon kívül melegre és fényre is szüksége van. Amíg a bimbó nem jelenik meg, ne öntözzük a növényt, különben a bimbó ülve marad, és virág helyett többnyire levelek fejlődnek. A virágzás ideje alatt ismét bőségesen öntözhetjük, tápoldatozhatjuk. A májusi fagyokat követően kiültethetjük a szabadba, vagy kivihetjük az erkélyre akár egész nyárra, félárnyékos helyre.
Szeptember elejétől már csupán annyi vizet kapjon, hogy a levelek le ne égjenek, inkább fokozatosan lesárguljanak. Földje végül teljesen szárazzá váljon. A teljes visszahúzódás után a hagymát kivehetjük a földből, nyugalmi időszaka ismét kezdetét veszi, és két hónapig tart, utána ismét cserépbe tehetjük.

Saját Amarillis:

Az Amarillis lenyűgözően szép virágai számomra korábban csak vágyakozás volt, bár próbáltam már egyszer nevelni, de valahogy nem akart megmaradni elvirágzás után a hagymagumója.
Egyik aktuális tavaszi virágkertészeti sétánkon Férjemmel rábukkantunk akciós, dobozos amarilliszekre. 


Olyan gyönyörű nagy hagymagumók voltak, az egyiknek levelei a másiknak egy összenyomorított virágszára volt, de nem tudtunk ellenállni, és ezzel a két doboz virággal megajándékoztuk magunkat. 
Az tudtam, hogy a hagymákat még tél elején kell elültetni ahhoz, hogy virágozzon tél végén, tavasz elején, de úgy gondoltam mivel épp tavasz volt, hogy kiültetem őket cserépbe, hogy növeszthessék a leveleiket és a hagymáikat, és majd szeptemberben felszedem a hagymákat pihenő időre.

Legnagyobb meglepetésemre a bordó tő nyomorított virágszára kiegyenesedett és továbbnövesztette, kint az udvaron, napfényben stb., majd rövid időn belül egy másik virágszár is megjelent. Ekkor úgy gondoltam, hogy felhozom a lakásba, egy világos ablak mellé és vártam a következményeket. Ámulatom nem maradt el.


A virágszárak nagyon gyorsan növekedtek...




... és pár nap alatt az egyik száron megkezdődött a bimbók kinyílása.


A következő napon már így nézett ki.


Egy újabb nap és kinyílt az első virág.


Majd naponta nyitotta újabb virágait. 


Itt a harmadik.


És így tovább, egy száron négy virágot nyitott, majd elkezdődtek a másik száron is kinyílni a hatalmas tölcsérek.


Egy-egy virága tenyérnyinél is jóval nagyobb volt.


Nem győztem betelni szépségével.


A nyolc virág egy hatalmas csokrot képezett. 

A virágzás megkezdésétől hetente tápoldatoztam és ügyeltem rá, hogy mindig nedves legyen a földje.
A virágzás alatt alig észrevehető 4-5 cm-es levelei voltak a két szára között, majd mikor elnyílt, és levágtam a szárait, rohamosan elkezdtek nőni a levelei. Most újra az udvaron élvezi a napsütést és várja a szeptemberi pihenőidőt. :-))
A másik hagymagumó csak leveleket hozott, de remélem a következő virágzásról már mindkét Amarillisről tudok képes élménybeszámolót készíteni.